A rejtélyes Himiko és országa – 1. rész

Japán első fennmaradt írásművei a Kojiki (712) és a Nihonshoki (720) elsősorban politikai célból született írások. Ez természetesen semmit nem von le értékükből, hiszen óriási hatással voltak a későbbi generációkra, valamint máig legrészletesebb összefoglalását adják a korabeli Japán mitológiájának és történelmének.

Az ősi Japánról azonban már sokkal korábban beszámoltak kínai krónikák. A cikkben az első név szerint említett japán uralkodónőről, Yamatai országának királynőjéről, a legendás Himikóról lesz szó.

Na királyának aranypecsétje

Na királyának aranypecsétje

Az ókori világfelfogásuk szerint a kínaiak az országuktól keletre élő népeket összefoglaló néven keleti barbároknak (東夷 – dong-yi) nevezték. Ebbe beletartoztak a Japán-szigeteken élő népcsoportok is. Bizonytalan azonban, hogy egészen pontosan mikor hívták először a kínaiak Wónak (wo, 倭 – törpe/törpék; japánul wa) Japánt, de a Hanshu című (漢書) krónikában már megjelenik a név, illetve felvázolja a Japán-szigetek „politikai helyzetét”. Az első követ a szigetekről i.sz. 57-ben érkezett a Keleti-Han udvarba. Ennek bizonyítéka egy aranypecsét, melyen öt kínai írásjegy szerepel: 漢委奴國王 (mai japán olvasattal: kan-no-wa-no-na-no-kuni-no-ō). A szöveget körülbelül úgy lehetne fordítani, hogy: Wo-beli Na állam királya, a Han-dinasztia vazallusa. A na (奴) jelentése egyébként rabszolga. Nem véletlenül, ugyanis a kínaiak jórészt minden nem kínai népet vazallusnak, alattvalónak tekintettek.

Még 107-ben érkezett egy küldöttség Wából, aztán hosszú ideig megszakadt a kapcsolat Kínával. Majdnem kétszáz évvel később egy Chen Shou nevű kínai történetíró Wei története című művének (i.sz. 297 körül) egyik fejezetében meglehetősen részletesen beszámol Wa földrajzi elhelyezkedéséről, népeiről, szokásairól és Yamatai (邪馬台) országának uralkodónőjéről, egy bizonyos Himikóról (卑弥呼) – (vagy Pimikóról):

„Az országnak korábban egy férfi uralkodója volt. Ezután körülbelül hetven vagy nyolcvan évvel zavar és háborúskodás támadt. A nép aztán úgy döntött, egy nőt fogadnak el uralkodójuknak. Himiko a démonok útjával foglalkozott, és elkápráztatta a tömegeket. Felnőtt, de nem ment férjhez. Volt egy öccse, aki segített neki az ország fölötti uralkodásban. Miután királynővé tették, csak kevés ember láthatta. Ezer szolgálólány szolgált neki, de csak egy férfi szolgája volt, aki enni és inni hozott neki, és szavait közvetítette az emberek felé. Tornyokkal megerősített palotában lakott, amelyet falak vettek körül, és állandóan fegyveresek őrizték.”

Himiko királynő elképzelt ábrázolása

Himiko királynő elképzelt ábrázolása

A Wei története még beszámol arról is, hogy első alkalommal 238-ban látogatták meg Himiko követei a Wei császárt, Cao Ruit. A császár Himikonak a „Weihez kedves Wa királynője” címet adományozta egy lila szalaggal ellátott aranypecséttel együtt.

A következő érdekes részlet pedig Himiko halálával kapcsolatos:

„Amikor Himiko meghalt, magas sírdombot emeltek. Átmérője meghaladta a száz lépést. Száznál több férfi és nő szolgáló követte őt a halálba. A trónon egy király követte, akinek a nép nem engedelmeskedett. Az ezt követő merényletek és gyilkosságok több mint ezer életet követeltek. Eztán Himiko egyik rokonát, egy tizenhárom éves lányt, Iyót (iyo – 壹與) tették meg királynőül, és újra helyreállt a rend.”

Ennyit örökítettek meg mindössze a kínai krónikák Himikóról, a királynőről. Későbbi krónikák már nem gazdagítják ezt a képet, ellenben többször is hivatkoznak Chen Shou írásaira.

Yayoi-kori harcosok és a királynő

Yayoi-kori harcosok és a királynő

Amit a kínai források alapján összefoglalásképpen elmondhatunk Himikóról az, hogy az ősi Japán Yamatai nevű országának királynője volt. Egy különböző törzsek alkotta „föderációnak”, azaz 28 wa ország szakrális uralkodónője lehetett. Sámánnő volt, aki megbabonázta, elkápráztatta a tömegeket. Helyette törzsfők kormányoztak. Diplomáciai kapcsolatban állt Kínával, halála elégedetlenséget szült, ezért is kerülhetett a helyére később ismét egy nő, aki ráadásul a rokona is volt. Holttestét pedig egy hatalmas sírdombban helyezhették örök nyugalomra.

Különös mégis, hogy egy ekkora jelentőségű uralkodónőről miért nem szólnak japán források. Sem a Kojikiben, sem a Nihonshokiban nem szerepel ugyanis Himiko nevű személy. Ellenben még az első koreai történelmi feljegyzés, az 1145-ös koreai Három királyság krónikája (Samguk Sagi) is megemlíti (vélhetően kínai forrásokra támaszkodva), hogy 173 májusában Himiko követeket küldött a Silla udvarba.

A tudósok már régóta vitatkoznak arról, hogy létező személy volt-e Himiko, vagy egy puszta kitaláció. A cikk második részében azt fogjuk megnézni, miképp egyeztethető össze a legenda a valósággal: hol lehetett a legendás Yamatai, van-e mégis valami nyoma Himikónak a japán forrásokban, illetve lehetett-e valóságos személy a rejtélyes királynő.

Himiko

Yasuda Yukihiko: Himiko

Források:

(Az idézett krónikarészletek a cikkben az Ismerjük meg Japánt! c. könyv ide vonatkozó részeinek átvétele, illetve Jonathan Edward Kidder könyvében olvasható angol változat fordítása.)

1. Farkas Ildikó szerk. Ismerjük meg Japánt! – Bevezetés a japanisztika alapjaiba. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2009.

2. Hong, Wontack. Peakche of Korea and the Origin of Yamato Japan. Szöul: Kudara International, 1994.

3. Kidder, Jonathan Edward. Himiko and Japan’s Elusive Chiefdom of Yamatai. Honlulu: University of Hawai’i Press, 2007.

Képek:

1 2 3 4

Reklámok

8 hozzászólás a következőhöz: “A rejtélyes Himiko és országa – 1. rész

  1. Kedves frodixyz!

    Érdekes a cikk,
    de:

    Érdemes lenne odafigyelni az átírás megválasztására, mert zavaró, és következetlen. (ld. jelek, ragok kapcsolása idegen szóhoz)

    Fogalommagyarázat sem ártana egy-két helyen.

    Ezenkívül néhány helyesírási hiba is fellelhető benne.

    Nem is igazán jött át a cikk megírásának miértje. Hiányolom az értelmező részeket, amelyben elmagyarázod, miért is különös, amiről írsz – teszem azt: még a gondolat is, hogy egy nő, ilyen rangban, a Délkelet-ázsiai világban létezzék… Jobb lett volna kicsit kibontani ezt.

    Az idegen nyelvű forrásból származó idézeteket célszerű idegen nyelven közölni.

    Továbbá a képekre kattintva nem új oldalon, hanem a cikk oldalát eltüntetve jelenik meg – ami akadályozza az olvasást -, nem is említve, hogy forrásmegjelölésnek nyoma sincs.

    Minden jót!

    • Kedves Omkamo!

      Köszönöm, hogy véleményezted a cikkem!
      Vegyük sorra a problémákat:
      1. átírás
      Sokat gondolkodtam (és gondolkodott a csoport) hogy milyen átírást használjunk. Azért esett a hepburnre a választás, mert ha utánakeresel a dolgoknak, akkor a magyaros átírással nem sokra fogsz menni. A következő részben lesz egy kis nyelvészkedés is, ahol hidd el sokkal zavaróbb a magyaros átírás.
      2. képek
      Számomra ez technikai jellegű dolog, így ezzel nemigen tudok érdemben foglalkozni, de köszönöm, majd megnézem milyen lehetőségek vannak.
      3. Helyesírási hibákat átnézzük, köszönöm a jelzést!
      4. Fogalommagyarázat
      Pontosan mely fogalmakról szeretnél magyarázatot kapni?
      5. Források
      Nem idéztem szó szerint egy forrásból sem, akkor szerinted hová kellene a lábjegyzetelés? Mind a Kidder, mind a Hong könyv a cikkben felsorolt problémákat járja körül, ezért is írtam őket felhasznált irodalomnak. Törzsanyagról van szó, amiről máig vitáznak a tudósok. Ha konkrét és új gondolatokat vettem volna át, akkor jeleztem volna elhiheted.
      6. Eredeti nyelvű forrás
      Éppen azért fordítottam le a forrásokat, mert szerintem egyikünk sem tud kínaiul megbízhatóan, továbbá a kanbun sem az erősségem. Ezért nem érdemes ezeket szerintem lefordítani, de ha gondolod odaírhatom, honnan származnak pontosan az idézetek (könyv – sor -szakasz)
      7. Abban teljesen egyetértek, hogy nagyon nem jöhetett át, hogy miért írtam a cikket. Ezt majd akkor igyekszem kibontani!

      Minden jót!

  2. Omkamo kedvéért az eredeti kínai szöveg Himiko haláláról – ha igény van rá, begépelhetem a Himikoról szóló részt is :))

    「卑彌呼以死大作冢徑百餘歩旬]葬者奴婢百餘人更立男王國中不服更相誅殺當時殺千餘人復立卑彌呼宗女壹與年十三爲王國中遂定」

    Forrás:
    石原道博編訳 『新訂 魏志倭人伝・後漢書倭伝・宋書倭国伝・隋書倭国伝 ―中国正史日本伝(1)―』 岩波書店 1994年  115. oldal

    Kíváncsian várom a cikk folytatását – a japán töriből főleg a meidzsi-kor és a heian előtti dolgok érdekelnek 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s